kezdőoldal  kezdőoldal  Az Irinyi család története  Irinyi családfák  Irinyi nemesi kellékek  Egy kis földrajz  Az Irinyi család tagjai ma  Irinyi galéria  Hires Irinyiek  Irinyi források
rinyi József
(jogász, író, politikus, a márciusi ifjak egyike)

Twitter, Facebook, mikroblogok és az RSS korában bárki bármit szabadon írhat. A nagybetűs SAJTÓSZABADSÁG az Internet korában triviális dolognak számít. Azonban ez nem mindig volt így, nagyon sokszor és nagyon sokat kellett (és kell ma is) tenni érte, hogy így legyen! A több mint 150 évvel ezelőtti küzdelem egyik vezéralakja Irinyi József volt, kinek neve máig egybeforrt a sajtószabadsággal.
 Szerelmey Miklós litográfiája
Szerelmey Miklós litográfiája,
a napóleoni-pózban álló
ifjú Irinyi Józsefről, a
"legtöbbet idézett" portré

Honlapunk távolról sem vállalkozik arra, hogy részletesen bemutassa ezt az eseményekben gazdag életutat bejárt, rendkívül színes egyéniséget. Mindössze életének néhány fordulópontját kívánjuk felidézni, hiszen ő "nem csak" egy márciusi ifjú volt!

Bihar megyei Albison született 1822-ben, idősebb Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza, valószínűleg negyedik gyermekeként. Bátyja, a nálánál öt évvel idősebb híres vegyész, Irinyi János (lásd családfa). Nevét hol rövid, hol hosszú i betűvel, Irínyi-nek is írta. Ez kutatásaink szerint valószínűleg összefüggésbe áll az Irinyi család nemesi ága és Irinyi János közt folyt névhasználati vitával.

Gyermekkorát Albison töltötte. Édesapjához és bátyjához hasonlóan tanulmányait Nagyváradon kezdte. A nagyváradi Királyi Jogi Akadémia után (a maga 230 évével a mai Románia legrégebbi felsőoktatási intézménye), 1838-tól Debrecenben, a debreceni Református Kollégiumban tanul tovább, jogásznak készül. Egy évi joggyakorlat után Biharból Pestre költözik ügyvédi vizsgáit letenni; úgy tűnik a nagylétai uradalom vezetője büszke lehet fiára akiből nemsokára ügyvéd lesz, azonban a sors kiszámíthatatlan.


Pest, Magyarország tudományos, kulturális életének virágzó központja (a Magyar Tudományos Akadémia már egy évtizede működik) egyszerűen "beszippantja" az ifjú Irinyit. Irodalommal már korábban is foglalkozott, első drámáját még debreceni kollégistaként Orlay-ház címen írja. Azonban Vörösmarty Mihály már 1836-ban ír egy hasonlót Orlay címen, ezért Irinyi a sajátját soha nem adja ki.

Pesten megismerkedik az irodalmi élet nagyjaival, köztük az Athenaeum szerkesztőivel, Toldy Ferenccel, Bajza Józseffel és Vörösmarty Mihállyal. Élete egyik fordulópontjához érkezik, írói pályára lép, a kor meghatározó "tudományos, criticai és szépművészeti" folyóiratának, a Pallas Athene görög istennő híres templomáról elnevezett Athenaeumnak lesz munkatársa.

Ettől kezdve éveken keresztül rendszeresen jelennek meg írásai. Ízelítőül álljon itt két különböző hangvételű cikke, egy könnyedebb az Eszme-lánczolat a Gellért-hegyen és egy fajsúlyosabb témát feldolgozó a Helyhatóság.

1842 április 14-én gőzhajón, hosszú külföldi útra indul. Bejárja Ausztria, Szászország, Poroszország, Belgium, Franciaország, Anglia különböző részeit. Hazatérve megírja úti beszámolóját, Német-, francia-, és angolországi úti jegyzetek címmel, melyet napjaink irodalomtörténészei a reformkor egyik meghatározó művének tartanak (lásd Fenyő István munkáit).

 Irinyi József utazásának főbb állomásai
Irinyi József 1842 április 14. és 1843 április 5. közötti, több országot
érintő utazásának főbb állomásai, a mai országhatárok feltüntetésével
(visszaútját Rotterdamtól pontosan nem ismerjük)
 Német-, francia-, és angolországi úti jegyzetek
Német-, francia-, és angolországi
úti jegyzetek első, 1846-os
Hallei kiadásának címlapja
 Az 1998-ban megjelentetett második kiadás
Az Argumentum Kiadó által
1998-ban megjelentetett
második kiadás

Az úti jegyzetekben természetesen nem csak az országok leírása az érdekes (hogyan látta 170 évvel ezelőtt egy magyar utazó ezen országokat) hanem az, hogy Irinyi mindeközben bemutatja, mélyen elemzi, s összehasonlítja ezen államok politikai, társadalmi berendezkedését V. Ferdinánd Magyarországával.

Azért ezt mégse kellett volna! - mondanánk manapság. S ugyan ezt mondta Budán a cenzori hivatal is, mely természetesen ilyen politikai áthallásokkal tarkított könyv kiadását nem engedélyezhette. Egy közel tizenegy hónapon át tartó jogi hercehurca veszi kezdetét (részleteit Kovács Magda kutatásaiból ismerjük), végül a két kötetes mű 1846-ban magyar nyelven, Halléban kerül kiadásra, s rögtön nagyon népszerű lesz. Irinyi írásai iránt érdeklődő olvasóinknak, az ismerkedést ezzel a művel javasoljuk kezdeni.

 Az Ellenőr című Politikai Zsebkönyv címlapja
Bajza József szerkesztésében
1847-ben megjelent Ellenőr című
Politikai Zsebkönyv címlapja
 Irinyi József az országgyűlés rendezéséről írt műve
Irinyi József az országgyűlés
rendezéséről, 1847-ben írt
művének szép címlapja

A cenzori hivatallal vívott csatározásokon felháborodva, 1847-ben megírja a Sajtótörvényről című írását, amely Bajza József, Ellenőr című politikai "zsebkönyvében" jelenik meg (a mű teljes terjedelmében elolvasható itt). Ugyan ebben az évben kerül kiadásra Az országgyűlés rendezéséről című tanulmánya, amely Irinyi francia hatásra kialakult, radikális centralista eszméinek egyik fontos megnyilvánulása.

Közben Cromwell fia címmel vígjátékot ír, s a korszak több újságjában is publikál: Szépirodalmi Lapok, Életképek, Társalkodó, Pesti Divatlap, Budapesti Hírlap, Országgyűlési Almanach). Mivel több idegen nyelvet is beszél, 1844-től 1848-ig a Kossuth Lajos irányítása alól kivont Pesti Hírlap, Külföld című rovatát vezeti nagy sikerrel. Írásaiért kétszer is párbajozott, az egyiket a Budapesti Híradó egyik szerkesztőjével vívta, akit a karján lőtt meg (párbajozó újságírók, milyen szép idők voltak . . .).


z elkövetkező 1848-as év márciusi eseményeit, a Forradalom és Szabadságharc kutatói, kitűnő történészek, már szinte percről percre rekonstruálták. Az események láncolata röviden a következő:

A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos március 3-án Felirati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, amit az alsótábla azonnal elfogad, a felsőtábla persze még csak napirendre sem vesz. A javaslatokat március 4-én az Ellenzéki kör is megvitatja. Március 9-én Irányi (Halbschuh) Dániel (őt egyébként az újkori írások lépten nyomon összekeverik Irinyivel) javaslatára aki Pozsonyban Kossuthtal tárgyalt, az Ellenzéki kör tagjai elhatározzák, hogy egy országos petícióval próbálják meggyorsítani Kossuth javaslatainak elfogadását.

Megbízzák az akkor 26 éves Irinyi Józsefet, hogy állítson össze egy ilyen petíciót, hiszen nála már a Német-, francia-, és angolországi úti jegyzetek-ben is megjelenik a népfelség elve, az általános választójog, a polgári egyenlőség, a szabad sajtó, az úrbériség eltörlése iránti vágy stb. Meg is szerkeszti a Tizenkét pontot amely, a későbbi apró változtatásokkal együtt is, sokkal radikálisabbra sikeredik mint ahogyan azt Kossuth szerette volna.

De nincs mit tenni, a később márciusi ifjaknak nevezett csoport, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Degré Alajos, Pálfi Albert és a többiek, március 15-én kieresztik a szellemet a palackból.

 Irinyi József írói munkásságának főműve
Irinyi József "írói munkásságának" főműve a
március 15. forradalmi követeléslajstrom
 A márciusi ifjú emléktáblja Budapesten
A márciusi ifjú emléktáblája Budapesten
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

A legújabb kutatások szerint, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén Nemzeti dal-t szavaló kokárdás Petőfi Sándor alakja pusztán egy szép legenda, egy illusztrátor fantáziájának szüleménye (egy későbbi kiadvány címlapján jelent meg így). Maga Petőfi sem említi visszaemlékezéseiben. Valójában a Landerer és Heckenast cég, ominózus nyomdájában Irinyi által, a forradalom nevében lefoglalt nyomdagépen kinyomtatott Tizenkét pontot, Vasvári Pál beszéde után, Irinyi József olvasta fel a szakadó esőben. (Azért egy szerdai napsütésben éljenző, kokárdás tömeg mégis csak jobban mutat a filmvásznon . . .)

ihar vármegyében 1848 június 26-án tartották az országos képviselőválasztásokat, ahol a Hosszúpályi körzetben Irinyi József lett a képviselő. Az Irinyi családhoz tartozó érdekesség, hogy ugyanekkor a Magyarcsékei kerületben, nővérének Irinyi Helénának a férjét, Ioan Gozmant (Gozman János) választották képviselőnek, aki egyike volt azon keveseknek akik felvállalták a román ajkú lakosok képviseletét is, sőt egykoron Bihar vármegye alispánjaként is tevékenykedett.

Irinyi József még az 1848. évi nemzetgyűlés megnyitása előtt tagja lesz a képviselőházi szabályokat előkészítő, a belügyminiszter által megbízott küldöttségnek, melynek tagjai közt találjuk báró Kemény Zsigmondot és Lónyay Gábort is. A forradalom alatt végig tagja marad a nemzetgyűlésnek, Debrecenben és Szegeden is. Mint nyelveket és a külföldi viszonyokat jól ismerő embert, a kormány 1848 október 8-án követségi tanácsosi rangban, diplomatának nevezi ki Párizsba, gróf Teleki László mellé, hogy ott képviselje Magyarországot.

Az 1849 áprilisi 19-i Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után álruhában, álnévre kiállított útlevéllel Bécsen és Pesten át, a fronton átszökve, titokban visszatér Magyarországra, s még részt vesz az Országgyűlés két debreceni ülésen.

 Irinyi József aláírása
Irinyi József aláírása egy 1849-es dokumentumon
(erősen felnagyított felvétel)

A szabadságharc bukása után külföldre próbál menekülni, de Grazban elfogják, s Pesten az Új Épületben (egykoron a mai Szabadság tér helyén állt, itt végezték ki gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt) tartják fogva, ahol több havi fogság után halálra ítélik. Később Haynau kegyelemben részesíti. 1850 március 17-én bátyjával, Irinyi Jánossal együtt szabadul. Megtörve, reményt vesztve, visszatér Biharba, majd nem sokkal később Pesten telepszik le.


özszereplést ettől kezdve nem vállal, a politikától távol tartja magát, a Bach korszak nem az ő közege. Kizárólag szépirodalommal és vallásüggyel foglalkozik, beletemetkezik az írásba (pedig milyen szuper blogot írhatott volna . . .). Pesten sorra jelennek meg könyvei, műfordításai, újságokban már csak ritkán publikál.

Művei, műfordításai (újságcikkei nélkül):
Orlay-ház (dráma). Debrecen, 1838 után, kiadatlan
Pyát és Sue: Matild (drámafordítás). Buda, 1842, Egyetemi Nyomda
Cromwell fia (vígjáték). Pest, 1843, kiadatlan kézirat
Német-, francia-, és angolországi úti jegyzetek (I. kötet és II. kötet). Halle, 1846, Heynemann
Az országgyűlés rendezéséről. Pest, 1847, Heckenast Gusztáv Nyomdája
Sajtótörvényről. Németország, 1847, in Ellenőr, szerk. Bajza József
H. Beecher-Stowe: Tamás Bátya kunyhója (műfordítás, négy kötet). Pest, 1853, Müller Emil Könyvnyomdája
Kulcs Tamás bátya kunyhójához. Pest, 1853, Müller Emil Könyvnyomdája
Béla (két kötet). Pest, 1853, Müller Emil Könyvnyomdája
Dicső napok (három kötet). Pest, 1857, Killián György Egyetemi k.b.
A. Dumas: A gyöngyös hölgy (műfordítás, két kötet). Pest, 1857, Emich Gusztáv Könyvkiadó-Hivatala
Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme. Pest, 1857, Killián György Egyetemi k.b.
Geschichte der Entstehung des 26. Gesetzartikels von 1790/1 über die Religionsangelegenheit. Pest, 1857, Killián György

 H. Beecher Stowe regényének fordítása
H. Beecher Stowe világhírű
regényének első magyar
nyelvű fordítása
 Irinyi József Kulcs Tamás Bátya Kunyhójához
Irinyi József 1853-ban kiadott
Kulcs Tamás Bátya Kunyhójához
című fordításának címlapja
 Irinyi romantikus regénye
Irinyi kétkötetes romantikus
regényének, mindeddig egyetlen
1853-as kiadásának címlapja

Megírja Béla című, valószínűleg önéletrajzi elemekkel átszőtt két kötetes romantikus regényét. Korábbi írásaival ellentétben ez úttal kerüli a politikai áthallásokat, úgy tűnik egyszerűen csak egy szórakoztató romantikus regényt kívánt írni. Főhőse Alapi Béla, aki katonának készül, később a nagyvárosba kerülve politizálni kezd, indul a követválasztáson, közben szerelmes lesz, stb. (a regény teljes terjedelmében elolvasható itt).

Kevesen tudják róla, hogy Irinyi József fordítói tehetségének köszönhetően, a megjelenését követő évben már magyar nyelven is olvasható volt, a XIX. század legtöbbet olvasott (a Biblia után a legtöbb példányban eladott) regénye, Henriette Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója, vagy néger élet a rabszolga-tartó amerikai államokban című regénye.

Irinyi a regényt mindenképpen meg akarta jelentetni, ezért a Bach-korszak szigora miatt, a regényből kisebb részeket kihagyott, elsősorban azokat melyekben a rabszolgák szabadságért folytatott küzdelmében a magyar szabadságharcra vonatkozó utalások ismerhetők fel (lásd Dörgő Tibor kutatásait). Még ugyan ebben az évben lefordítja a Kulcs Tamás bátya kunyhójához című művet, mely az amerikai írónő válasza a regényt ért nemtelen támadásokra.

 Dumas, A gyöngyös hölgy
Dumas, A gyöngyös hölgy
című kétkötetes művének magyar
nyelvű fordítása 1857-ből
 Pyát és Sue, Matild című drámája
Pyát és Sue, Matild című
öt felvonásos drámájának magyar
nyelvű fordítása a Színműtárban
 Irinyi József, Dicső Napok
Dicső Napok, az 1857-ben
megjelent háromkötetes
történelmi regény címlapja

Az elkövetkezendő években tovább dolgozik, s egy három kötetes történelmi regénye: Dicső napok, és egy újabb műfordítása, az ifj. Alexander Dumas: A gyöngyös hölgy című kétkötetes regénye jelenik meg.

A színházak még ekkor is játsszák a francia szerzőpáros Fotic Pyát és Eugéne Sue: Matild, egy fiatal nő emlékiratai című öt felvonásos drámáját. Az ősbemutató Párizsban 1842 szeptember 24-én, míg Pesten, Irinyi fordításában magyar nyelven, nem egészen két hónap múlva, november 19-én volt. Secherin, fiatal feleségének szerepében bizonyos Laborfalvi Rózával, akire napjainkban Jókainéként is emlékezhetünk (a darab egyik főszereplője és rendezője éveken át a művésznő első férje, Lendvay Márton volt).

 Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme
Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi
törvény keletkezésének történelme
Irinyi 1857-ben megjelent könyve
 A német nyelvű kiadás
Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi
törvény keletkezéséről írt
művének német nyelvű kiadása
 Protestáns Egyházi kiadvány
Protestáns Egyházi kiadvány
melybe Irinyi, Dunatiszai
álnéven írt (korábbi címlap)

letének ezen szakaszában a vallás felé fordul, jelentős szervező tevékenységet fejt ki a protestáns egyház tagjaként. Az 1791-iki vallásügyi törvény keletkezésének története címmel könyvet ír a vallásügy helyzetéről, a bécsi és linzi békekötés alapján született szabályozásáról. A mű jelentőségét mutatja, hogy megírja német nyelven is, melyet az akkori tudós világ nagyra értékel, több protestáns fejedelem is külön levélben fejezi ki méltánylását.

Egy évre rá a Dunamelléki Evangélikus Református Egyházkerület (ez magába foglalta az egész közép-magyarországot, Budát és Pestet is) tiszteletbeli főjegyzőjévé választja. 1858-tól a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, saját és Dunatiszai álnéven jelennek meg írásai. Röpiratot ír Zsinati előkészületekről címmel. Az ötvenes évek vége felé újból elkezd a világi sajtóba is írni (Pesti Napló, Budapesti Visszhang, Magyar Sajtó). Úgy tűnik a nagy trauma után ismét magára talál!


éhány napi betegeskedés után váratlanul, 1859. február 20-án Pesten, mindössze 37 éves korában örökre eltávozik. A kor legnagyobb példányszámú újságjában, a Vasárnapi Újság február 27. számában nem kisebb személyiség, mit a barát Jókai Mór búcsuztatja. Gyászjelentése legalján egy rövid, apróbetűs sor olvasható: Pest, 1859. Nyomatott Landerer és Heckenastnál . . .

Pesten, a Kerepesi úti sírkertbe helyezik örök nyugalomra (sírja helyét nem ismerjük). Házasságáról, gyermekeiről nem tudunk. Emlékét szülőhelyén Albison az Irinyi József Társaság, míg Budapesten elsősorban a XI. kerületben, a róla elnevezett utca 47 szám alatti épületén látható, portrédomborműves emléktábla őrzi.

 Irinyi nevét Budapest egyik legnagyobb utcája viseli
Irinyi nevét Budapest egyik legnagyobb utcája viseli
(barátjáról, Petőfiről elnevezett híd budai hídfője)
 Nagy István János emléktáblája Irinyi Józsefről
Nagy István János 1965-ben felavatott emléktáblája
Irinyi Józsefről, a nevét viselő utcában

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Dörgő Tibor: A Tamás bátya kunyhója fogadtatása Magyarországon in Irodalomtörténeti Közlemények 1999. 1/2.
Fenyő István: A centralisták: egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Budapest, 1997, Argumentum Kiadó
Fenyő István szerk. Irinyi József: Német-, francia- és angolországi úti jegyzetek. Budapest, 1998, Argumentum Kiadó
Dr. Fleisz János: Kossuth Lajos és Nagyvárad. Nagyvárad, 2003, Prolog Kiadó
Gergely András: A magyar történelem nagy alakjai. Budapest, 1988, Reflektor Könyvkiadó
Hermann Róbert, Bona Gábor: 1848-1849 a szabadságharc és forradalom története. Budapest, 1988, Reflektor Könyvkiadó
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy. Budapest, 1992, Unikornis Kiadó, díszkiadás
Kókay György, Buzinkay Géza, Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Budapest, 1994, Sajtóház Könyvkiadó
Kőhegyi Mihály: Irinyi József Német-, Francia- és Angolországi úti jegyzetek. in Magyar Könyvszemle 1998/4.
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Budapest, 1997, Unikornis Kiadó, díszkiadás
Murányi Gábor: Velünk élő történelem, a magyar múlt makacs legendái. in Heti Világgazdaság 2010/I/10. p. 38-39.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1980, MKKE, V. kötet
Vörösmarty Mihály: Orlay (Regényes töténet) in Vörösmarty összes munkái, Budapest, 1885, Méhner Vilmos díszkiadása
Az 1848-1849. évi népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Budapest, 2002.
Erdély online: 230 éves a Jogi Akadémia http://www.erdon.ro/hirek/news-erdely/cikk/230-eves-a-jogi-akademia/
Debreceni Református Kollégium http://www.drk.hu/drk/index.php?option=com_content&task=section&id=5&Itemid=32
Kortárs festők és faszobrász művészek alkotásai http://www.megfestve.hu/nezegeto/ujsag
Debreczeni-Droppán Béla: A Nemzeti dal és a Múzeum kertje http://www.mult-kor.hu/
Revolutió a 48-as Pesten: furcsaságok a forradalmi felfordulásból http://www.mult-kor.hu/
M. Lovas Krisztina: A forradalom "elfeledett" hősei http://www.mult-kor.hu/